Mostanában erősen rákaptam a scone-ra. Ez az angoloknak nagyjából olyan alap pékáru, mint nekünk a pogácsa, azonban amíg mi a pogácsát kifejezetten sósan (tepertős, sajtos, burgonyás stb.) készítjük, addig ők a scone-t édesen és sósan is készítik. A lehetőségek egész tárháza áll a felfedező konyhai kalandorok előtt, hiszen az alapot úgy lehet variálni, aminek csupán a képzelet szabhat határt.
Ezenkívül van itt egy vetélkedés vagy amolyan „harc” az angolok között, hogy hogy is kell enni a scone-t. Azaz abban megegyeznek, hogy clotted creammel – ami egy nagyon sűrű, inkább kenhető állagú tejszín – és eperlekvárral, na de nem mindegy a sorrend. Ha ugyanis Cornwall környékéről származol, akkor egyértelműen előbb jön a lekvár, aztán a tejszín. Azonban ha Devon környékén nevelkedtél, akkor előbb fogsz clotted creamet kenni a scone-odra és csak utána jöhet a lekvár.
Kipróbáltam mindkét verziót (a képen a cornwalli szerepel) és bár ízre mindkettő fincsi, addig a Devon környéki folyamatot egyszerűbbnek éltem meg, mivel sokkal könnyebb a lekvárt elkenni a tejszínen, mint fordítva megtenni.
Na de szerencsére az íze így is, úgy is fantasztikus. Férjem szerint clotted cream és jam nélkül is tökéletes. Nálunk glutén- és laktózmentes verzióban született (kivéve a clotted cream, de nagyon szuper kiegészítő a laktáz tabletta). :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése